A neve BPPV - (Benignus Paroxizmális Pozicionális) - VERTIGO. Sokan nem ismerik ezt a jelenséget, ugyan találkoztak már vele. Nem sikerült még beazonosítaniuk,vagy csak félre lettek diagnosztizálva... Egy bizonyos mozdulatsorra elmozdulnak a fülkristályok a félkörív járatokban.
Rendkívül kellemetlen, olykor ijesztően erős szédüléssel járó állapot, amit én is megtapasztalhattam sajnos.
Történet a következő:
Párommal jöttünk haza éjszaka egy buliból, hulla fáradtan. Emlékszem, jó volt a társaság, ittam egy fél pohár GinTonicot, ami csak nagynehezen csúszott le, mivel én általában nem iszom alkoholt. Gondoltam, minek erőltetem magamba ezt is... Szóval hazaértünk, kicsit megültünk a konyhában, beszélgettünk, majd rákészültünk következő utunkra, HÉDER országba. Ahogy vízszintbe helyeztem magam a párom mellett, éreztem egy apró kis szédelgést, amiről azonnal a Gin-Tonic jutott eszembe. Igaz, nem volt olyan számottevő a mennyisége az alkoholnak, de mivel én nem iszom, gondoltam már ezt is megérezheti a szervezetem. Kedvesemnek szóltam, hogy ha lehunyom a szemem, akkor olyan mintha zuhannék, és szörnyű ez az érzés, nem tudok így aludni.
Ő magához húzott, úgy hogy én még háttal feküdtem neki.
A fejemet maga felé fordította,hogy adhasson egy jóéjt puszit, ahogy szokott, és akkor valami történt...
Egyre erősebb... Egyre inkább forog minden, egyre inkább azt érzem, nem múlik el. Huh, ez ijesztő, huh, most akkor mi történik?? Felüvöltöttem, hogy "Jézusom mi ez, segíts! Nem áll meg az ágy a szobában, fogd a kezem, mert forgok. Állítsd meg kérlek! Úgy félek."
Párom nagyon megijedt, úgy fogott meg, mintha ő is érezte volna hogy csak akkor állok meg, ha stabillá teszi a testem és rögzíti az övéhez. Pedig ez a szédülés bennem zajlott le... Képzeld el, hogy ülsz, és látod, hogy elkezd forogni a szoba, a bútorok, a tárgyak, az éjjeli szekrény, a szőnyeg. Minden! Hiába kapaszkodsz, időnként zuhanó érzés is társul mellé.
Ne azt képzeld el, amikor leesik a vérnyomásod,vagy a cukrod, vagy mondjuk másnapos vagy! Nem! Ezeket a tüneteket, ha megszorzod tízzel, akkor sem lesznek annyira erősek, intenzívek, mint ez, amit többek között én éreztem.
Nekem ez az állapot 10-15 másodpercig tartott.
Még nem tudtam, hogyan kezeljem, egyáltalán milyen jellegű ez a szédülés.
Annyit viszont éreztem, hogy ez nem egy szokványos émelygés. Felfigyeltem arra, hogy ha fekszem, akkor jelentkeznek csak a szédülések.
Nappal, amikor talpon voltam, semmi problémám nem volt az élettel, de ha lefeküdtem és elfordítottam a fejem, abban a pillanatban rám tört ez a szörnyűség. Nem szabad hátrafordítanom, illetve jobbra fordítani a fejemet, és akkor nem lesz baj...
Teltek a napok, a tünetek enyhültek. Már csak azt éreztem, mintha leesett volna a cukrom. Ohhh - mondom, ezt már túlélem.
Egyszer csak elmúlt.
Mint mindenki, én is reméltem hogy ez volt az első és utolsó eset, és ezzel nyugtáztam az elmúlt pár napot, majd elengedtem.
Fél évvel később újra előtört, ugyanúgy éjszaka. Sokkal erősebb volt, de nem tartott 10 másodpercnél tovább.
Na, akkor emlékezzünk vissza, mit is tapasztaltunk, mit kell tenni, hogyan kell átvészelni.
Szokták mondani, minden rosszhoz hozzálehet szokni. Hahaha.. Azt gondolom, hogy nekem nagyon jó idegrendszerem van, emiatt mindent sokkal jobban kezelek.
Szerencsére egy énekesnő kollégám által megismertem Dr,Fülöp Györgyit, füll-orr-gégészt, aki szinte azonnal fogadott, és a tesztelések alapján megállapította, hogy jóindulatú Vertigóm van.
De! Van ám rosszindulatú is, ami hányással, lázzal is jár, és arra már nem elég egy Epley manőver technika.
Ha ilyen szédülést tapasztaltok, azonnal menjetek el dokihoz, egy olyanhoz, aki pontosan diagnosztizál!
Értem én, hogy az Epley manőver technikával vissza lehet forgatni a kristályokat, de ahhoz, hogy tudjátok, hogy tényleg ez a bajotok, fel kell állítani egy pontos kórmeghatározást.
Ne várjatok vele!
Remélem, tudtam segíteni a történetemmel, ami egyben az első blogbejegyzésem is, és hasznosnak találtátok.
Jó egészséget kívánok mindenkinek!
Kyra